*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapBeszámoló Kartoon, az egyszemélyes bábszínház: Mátyás király üzenete bőröndből
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Kartoon, az egyszemélyes bábszínház: Mátyás király üzenete bőröndből
2009. június 15. hétfő 11:01
„Hallottatok Mátyás királyról?”; „Igen!”; „Milyen volt Mátyás király?” „Igazságos!” – harsogták a gyerekek a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskola-központ dísztermében. Miközben Selyem András néprajzkutató, az egyszemélyes Kartoon bábszínház mindenese további kérdésekkel „bombázza” kis közönségét, a nézőtéren egyre forróbb, pörgősebb lesz a hangulat. A IX. Alfalvi Falunapok rendezvénysorozat keretében zajló eseményen a gyergyószentmiklósi Kartoon bábszínház két előadással – a Csodapaszuly és Mátyás király és a kolozsvári bíró című mesékkel – lepte meg a gyargyóalfalvi óvodásokat és kisiskolásokat.
György, a gonosz kolozsvári bíró
Selyem András néprajzkutató, bábos
Míg azt is megvitatják, hogy Mátyás királynak miért volt nagy az orra és hogy nem szabad összetéveszteni Pinokkióval, aki hazudós volt, arra is fény derül, hogy amikor Mátyás volt az uralkodó Gyergyóalfalu is Magyarországhoz tartozott. Aztán a fiatal néprajzkutató, a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ kulturális referense utazásra szólítja fel zsengekorú közönségét. „Velem tartotok, hogy nézzünk szét egy kicsit Kolozsváron?” – kérdi, mire a gyerekek kitörő lelkesedéssel válaszolják – „Igen!” Szabolcsot kinevezik helytartónak, de kiderül, abban az időben még a király is gyalog járt. Innen már a jólismert fonalat követi a mese, azonban a leleményes mesemondó ügyes fordulatokkal olyan információkat is belesző a mesébe, amiből megtudhatják a gyerekek: kik voltak a lovagok és a diákok, miért járt-kelt országában álruhában a király. S hogy a nézőtéren lévő felnőttek – szülők és pedagógusok – se unatkozzanak, nekik mintegy tömör üzenetként közli: a kevély, gonosz, igazságtalan kolozsvári bírót Györgynek hívják. Nem véletlenül... A mese a jólismert fordulattal ér véget – de még a nézőtéren lévő felnőttek is azzal a boldog érzéssel állhatnak fel a székeikről –, hogy az igazságtalan György nevű kolozsvári bíró egyszer csak elnyeri méltó büntetését. Miután azt is tisztázták, hogy a Kartoon bábszínház hamarosan újabb mesével tér vissza, a gyerekek egy újabb történettel és számos életreszóló információval távoznak. Selyem András pedig lebontja a díszleteket, gondosan bőröndbe helyezi a bábukat, és távozik.
Bőröndben hordozható bábszínház
„A bábszínházzal én is, mint mindenki más, gyerekkoromban találkoztam először, ám akkoriban eszembe sem jutott, hogy valaha bábozni fogok” – magyarázza Selyem András. Elmeséli, azután kezdte komolyan foglalkoztatni a bábozás, miután bábukat kezdett gyűjteni. Kezdetben csak marionett bábui voltak, aztán az évek során a gyűjteményébe mindenféle bábuk kerültek. Kiderül, a bábozás elkezdésekor lényeges szempont volt az is, hogy szülővárosának nincs bábszínháza, és hogy az utóbbi évtizedekben meglehetősen ritkán látogatnak Gyergyószentmiklósra a hivatásos bábszínházak. Ezt az űrt kívánja valamelyest pótolni az akár egy tanteremben is felszerelhető kis bábszínházával. „A gyerekek nagyon szeretik a meséket, a bábukkal bemutatott tanulságos történeteket” – szögezi le a néprajzkutató, kifejtve, hogy miután budapesti diákévei alatt részt vett egy egyéves stúdió bábszínész képzésen, végleges döntést hozott: létrehozza az egyszemélyes, mozgó bábszínházát. Indiai körútja során alkalma adódott betekinteni a távol-keleti utcai bábszínházak életébe is, majd tarsolyában az ismeretekkel, létrehozta a rajzfilm stúdió nevére emlékeztető nevű bábszínházát. „A Kartoon név azonban arra is utal, hogy az elején minden kellék kartondobozokból készült” – magyarázza.
Játék közben alakuló előadás
Kiderül, az egyszemélyes bábszínház minden kelléke házi készítésű, a paravánt édesapjával és testvéreivel eszkabálta össze, a bábukat maga készíti hablemezből illetve papírmaséból, öltözéküket is maga varrja. „A mese attól mese, hogy mindenki hozzátoldhat, illetve elvehet belőle ezáltal kedvérevalóra igazítva a történetet” – indokolja a sajátos előadásmódját nem titkolva, hogy némelyik meséjének teljesen más vezérfonalat szerkesztett, mint az eredeti mesében van. Azonban a mesék előadás közben is folyamatosan alakulnak, hiszen minden fellépésén nagyon figyel arra, hogy a játék interaktív legyen, hogy pillanatig se lankadjon a nézőtéren a figyelem. „Mindig utólag derül ki, mire vevők a kis nézők, mi kelti fel a figyelmüket, milyen játékba lehet őket bevonni” – fejtegeti és elmondja, hogy előadásainak végleges változata rendszerint a tízedik fellépés után rögzül.
Nem verseng a hivatásosokkal
Előadásainak helyszínei többnyire kis eldugott falvak óvodái, osztálytermek, dísztermek, mint mondja, nem óhajt versengeni a nagyvárosok hivatásos bábszínházaival. ő oda megy, ahová senki más, de ahol éppúgy szomjazzák az ízes nyelvezetben előadott, egyéni fordulatokkal tűzdelt mesét, mint egy nagyvárosban.
