Hőmérséklet: 7 °C | Szél sebesség: 4 km/h Napkelte: 05:40 - Napnyugta: 20:49
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapAktuális Vizi E. Szilveszter, agykutató szerint: A felfedezések, fejlesztések etikátlan felhasználása káros hatással lehet az emberiségre
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Vizi E. Szilveszter, agykutató szerint: A felfedezések, fejlesztések etikátlan felhasználása káros hatással lehet az emberiségre
2011. július 07. csütörtök 15:25
Ahogy az emberi gondolkodás fejlôdése befolyásolta a világ gazdasági-társadalmi átalakulását, úgy a szellem termékeként megjelenô technikai újdonságok – könyvnyomtatás, információs forradalom – hatottak a gondolatok minôségére – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki Az emberi gondolkodás fejlôdése címmel tartott elôadást az MTA Könyvtára Agora-programjában.
Az akadémikus kifejtette, az ôskor embere mitikus félelemben élt, istenként tisztelve a természeti erôket, ahogy az antik világban is istenként félték a Napot, a Holdat, a csillagokat. Óriási váltást jelentett ebbôl a szempontból az Ó- és Újszövetség, a Genezis teremtéstörténet, kinyilatkoztatván, hogy a természet nem rendelkezik isteni tulajdonságokkal: ily módon a természet, a világ megismerése nem jelentett többé beavatkozást az istenek világába. „Ezáltal az ember mert a természettel foglalkozni, merte megismerni és a maga javára fordítani annak törvényszerûségeit“ – mondta Vizi E. Szilveszter, aki elôadásában példák hosszú sorát felvonultatva kívánja bemutatni, miként változott az ókori bölcselôktôl napjainkig a tudós gondolkodása, a világ megismerésének módszere.
Szavai szerint a nagy ókori filozófusok – Platón (Kr.e. 427-347), Arisztotelész (Kr.e. 384-322) – gondolkodásának alapja az emberi ész, amely a maga erejébôl akarja megfejteni a valóság kérdéseit. Platón mindig egy hipotézisbôl indult ki, megalapozva a dialektikus gondolkodást, Arisztotelész pedig csaknem valamennyi szaktudomány megalapozója lett. Munkásságuk évszázadokig hatott az emberi gondolkodásra. Az emberi gondolkodás történetében jelentôs szerep jutott a pergamoni orvosnak és filozófusnak, Galenosznak (Kr.u.129-201), aki Arisztotelésszel szemben úgy vélte, hogy az érzékelés központja nem a szívben, hanem az agyban van. Állításait állatokon végzett kísérletekkel bizonyította, orvostudományi írásait még a XVIII. században is oktatták.
Vizi E. Szilveszter kitért a keresztény bölcselôkre is, mindenekelôtt Szent Ágostonra (Kr.u. 354-430), aki a platóni gondolkodás modernizálásával „próbált hidat verni a teológiai és filozófiai gondolkodás, azaz a dogmatikus és a mai kifejezéssel tudományos világ között.“ Mint felidézte, a következô nagy váltás a gondolkodás történetében a tapasztalás. „Albertus Magnus (1193-1280) dominikánus szerzetes azt vallja, hogy a környezô világ megfigyelésében a személyes tapasztalat is fontos, ahogy hangsúlyozza az empíria fontosságát Roger Bacon is (1215-1294), aki ferences rendtársai csodálkozására nemcsak gondolkodik és figyeli a természetet, hanem már kísérletezik is.
A középkor vége felé a menynyiségi szemlélet válik uralkodóvá, a XV-XVI. században pedig a méréseknek, a kísérletezéseknek jut egyre nagyobb szerep a világ megismerésében. Megmérek valamit kétszer, háromszor, négyszer, hogy mindig ugyanazt az eredményt kapom-e, és ha igen, akkor kimondom, hogy ez egy törvényszerûség“ – magyarázta Vizi E. Szilveszter.
Az agykutató utalt arra, hogy óriási változást hozott Johannes Guttenberg (1398-1468) a modern könyvnyomtatás felfedezésével, ami szinte egyik napról a másikra megszüntette a tudás megszerzésének a privilégiumát. „A XVIII-XIX. században a tudományos eredmények, a szellemi tôke hirtelen értékké, termelôerôvé válik. Addig királyok, fejedelmek alkalmaztak tudósokat, csillagászokat, de a gazdaságnak valójában nem volt érdeke, hogy gondolatokat használjon fel, termékké váltsa azokat, és profitot termeljen“ – mondta az akadémikus, aki szerint a XIX-XX. században felismerték, hogy a tudás hatalmat jelent: a múlt században a tudósokat már kutatóintézetekben alkalmazzák, az elsô kutatóhálózatot a Vilmos Császár Társaság (mai Max Planck Társaság) hozta létre 1911-ben Németországban.
„A XX. században az emberiség kezébe olyan hatalom jut, amellyel akár a saját létét is képes veszélyeztetni. Ennek megfelelôen a múlt század második felében a tudományos gondolkodás új vonással, az erkölcsiséggel gazdagodik: a tudós kötelességévé válik felmérni egy-egy felfedezése esetleges negatív hozadékát is. A XXI. században, a következô évtizedekben pedig további olyan gyors fejlôdés várható, hogy a felfedezések, fejlesztések etikátlan felhasználása káros hatással lehet az emberiségre. Hiszem, hogy a tudósnak feltétlen szabadságot kell élveznie a természeti törvények feltárásában, de a törvényhozók kötelessége, hogy ha kell, a társadalom érdekében korlátozzák a felfedezések felhasználását“ – összegezte Vizi E. Szilveszter.
