*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Az elmúlt hetekben országszerte több régióból, kisrégióból jelentettek pusztító áradásokat, tetemes rombolásokkal, anyagi károkkal, emberáldozatokkal is járó árvizeket. Az idei anyagi károk felmérése még folyamatban van, és – sajnos – a riadónak nincs még vége, augusztusban is lehetnek újabb és újabb áradásveszélyek a folyóvizek mentén.
A bukaresti sajtó elkészítette az utóbbi negyven esztendő legnagyobb, legtragikusabb romániai árvizeinek a krónikáját, leltárát. (A kronológiai leírás 1912-vel, a bánsági és partiumi árvizekkel kezdődik, dehát akkor azok a területek nem voltak Románia részei.)
Majdnem pontosan negyven évvel ezelőtt, 1970 nyarán az utóbbi 100-150 év egyik legtragikusabb romániai árvizeit jegyezték. Több mint 100 halálos áldozat, 1 millió hektár elöntött földterület, 85 ezer megrongált, elpusztított háztáji gazdaság (lakóházak, gazdasági épületek, udvarok, egyéb építmények, rengeteg odaveszett háziállat). Az akkori államvezetés még azt is fontolóra vette, hogy a román labdarúgó válogatott a nemzeti gyász miatt ne vegyen részt a mexikói világbajnokságon, ám végül győzött a józan ész, hiszen a távolmaradás már nem segíthetett volna egyetlenegy áldozaton sem (végül a csapat becsülettel helyt állt a vébén). Az árvizek időszakában talán azóta is példátlan segélyakció zajlott országszerte. Az iskolákban minden tanuló és diák, a munkahelyeken minden alkalmazott felkérésre (felszólításra?) kellett vigyen valami tárgyat, értéket, élelmiszert, ruhaneműt (stb.), amit az árvízkárosultaknak ajánlott. Olyan nagy méretű volt a gyűjtés, sok helyen annyira túlbuzgósággal teljesítették a központi felhívásokat, hogy akkor jelent meg az egymondatos fanyar vicc Székelyföldön: „ők eláztak, minket kifacsarnak". Egyáltalán nem fukarság az anekdotikus vicc üzenete, hanem az a túlbuzgóság, ahogyan a román hatóság gyűjtött (talán az államkasszának is jutott belőle). Erdélyben a Szamos és a Maros folyók mentén, a Kárpátokon túl pedig a Szeret, a Jijia, a Bahlui, a Bârlad és az Olt folyóvizek árterületein voltak a legnagyobb bajok.
Alig 5 év múlva, 1975-ben az Olt alsó (Kárpátokon túli) szakasza, a Kis- és Nagy-Küküllő, az Aranyos, a Maros, továbbá a Ialomita, a Buzãu és a Tatros vize lépett ki messze-messze a mederből. Az elöntött földterületek nagysága elérte a 300 ezer hektárt, a megkárosult háztáji gazdaságok, házak, telkek száma csaknem 34 ezer volt.
A rendszerváltás után másfél évvel, 1991 tavaszán a moldvai Tazlãu mentén történt hirtelen áradás, amely közvetlenül (meglepetésszerű sodrás, fulladások) vagy közvetve (mentések) öszszesen 60 ember halálát okozta.
Az ezredforduló előtt másfél évvel, 1999 nyarán a Temes és a Kőrösök mentén voltak pusztító áradások. A halálos áldozatok száma 46, az elöntött földterületek nagysága több mint 340 ezer hektár.
Az egész időszak egyik legnagyobb kiterjedésű árvízhullámai 2004-ben romboltak. Több mint tucatnyi jelentősebb romániai folyóvíz mentén voltak iszonyatos áradások: Maros, Aranyos, Küküllők, Kőrösök, Szamosok, Zsil, Barlad, Tatros, Buzãu. A halálos áldozatok száma 19, az elöntött területek nagysága több mint 1,16 millió hektár, a károsult egyéni gazdaságok száma 18 700.
Egy év múlva (2005) jött a szomorú ráadás. Nyugaton a Temes, keleten, vagyis Moldvában a Tatros, a Szeret és a Tazlãu okozott katasztrofális pusztításokat. Ez az év is helyet követel az utóbbi évtizedek legtragikusabb romániai árvizeinek sorában. A halálos áldozatok száma 76, az elárasztott, romba döntött, eláztatott, megrongált házak, háztáji gazdaságok, telkek száma elérte a 100 ezret, a víz alá került földterületek nagysága 300 ezer hektár volt.
A következő évben (2006) a Duna és a Suceava folyó mentén voltak jelentősebb károkkal járó áradások, 160 település több mint 3500 egyéni gazdasága szenvedett károkat.
Az utóbbi évtizedek romániai árvizeinek térképét vizsgálva, a leginkább sújtott és ma is a legveszélyesebbek között emlegetett övezet a moldvai Tatros és Szeret folyók találkozásának északi háromszögében lévő jókora felület. Hasonlóképpen veszélyes övezet a bánsági Temes folyó mente, valamint a Prut és Bârlad közti síkság déli része.
Székelyföldön is többször voltak áradások, az Olt, a Maros és a két Küküllő mentén majdnem minden évben vannak ilyen gondok, de megrázó tragédiák csak 1975-ben és 2004-ben történtek, mindkétszer Udvarhelyszéken, a Küküllők és a Nyikó mentén. Egy-két haláleset máshol is előfordult, házakat, gazdasági épületeket máshol is sodort el az ár, de tömeges tragédia a Csíki- és Gyergyói-medencében nem történt.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Börtönorvos a páciensnek: – Van egy jó hírem és egy rossz hírem! Melyikkel kezdjem? – A jó hírrel! – Nos, hamarosan letelik a büntetése! – De doktor úr, én életfogytiglant kaptam! – Na, ez a rossz hír...
