Mix-FM Rádió - Hallgass!
Magán jellegu apróhirdetését adja fel itt, MOST!

Új Kelet
Jelenlegi időjárás Gyergyószentmiklóson
Javarészt Felhős
Hőmérséklet: 18 °C | Szélcsend van
Napkelte: 06:45 - Napnyugta: 19:46
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció
Hargita megye • 2010. szept. 2-8. • XIII. évf. 35. szám
2010. szeptember 7., kedd - Regina
Címlap arrow Aktuális arrow Negyven év árvizei
Hargita megyéből, Gyergyóból, Gyergyószentmiklósról elszármazottak figyelmébe: Románia bármely postahivatalában MEGRENDELHETŐ az !
PioKaL
Kiollózható hűségszelvényünk kizárólag azoké, akik a nyomtatott kiadásunkat rendszeresen olvassák.
Ez a szelvény hetente 30 lejt ér!
Nyomtatott FRISS
Nyomtatott friss

Címlap
Hírek
Ez van!
Nyilvánosság
Első kézből
Hölgyválasz
Csatangoló
APRÓHIRDETÉSEK
Aktuális
Örömhír
Dokumentum
Esemény
Közlendő
Kuriózum
Beszámoló
Szabad-tér
Sport plusz
Exkluzív
Időszerű
ÚK töprengő
Riport
Olvasmány
Interjú
Záróra
Bejelentkezés






Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Valuta árfolyam
Valuta árfolyam
A Román Nemzeti Bank devizaárfolyamai
2010. szeptember 7.
EUREUR4.2915
HUF100 HUF1.4995
USDUSD3.3625
XAUXAU134.8449
Számláló
Tagok: 3154
Cikkek: 14040
Látogatók: 10646971
Jelenleg 13 vendég és 1 tag olvas minket
Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés


Hivatásos kéményseprőHivatásos kéményseprő központi fűtés(cső), fás és gázas kémények seprését, szellőzőlyukak takarítását vállalja magánszemélyeknek
és cégeknek egyaránt.

Kéményajtók beszerelését méret szerinti rendelésre is! Tel.: 0747-930.027.

Hirdessen Ön is itt, küldje el a webalku szót most
a 0723-258.529-es hívószámú telefonkészülékre!

Apróhirdetés
Magán jellegű apróhirdetését
adja fel itt, MOST!
Negyven év árvizei Nyomtatás E-mail
2010. július 26. hétfő 12:41
Az elmúlt hetekben országszerte több régióból, kisrégióból jelentettek pusztító áradásokat, tetemes rombolásokkal, anyagi károkkal, emberáldozatokkal is járó árvizeket. Az idei anyagi károk felmérése még folyamatban van, és – sajnos – a riadónak nincs még vége, augusztusban is lehetnek újabb és újabb áradásveszélyek a folyóvizek mentén.

A bukaresti sajtó elkészítette az utóbbi negyven esztendő legnagyobb, legtragikusabb romániai árvizeinek a krónikáját, leltárát. (A kronológiai leírás 1912-vel, a bánsági és partiumi árvizekkel kezdődik, dehát akkor azok a területek nem voltak Románia részei.)

Negyven év árvizei

Majdnem pontosan negyven évvel ezelőtt, 1970 nyarán az utóbbi 100-150 év egyik legtragikusabb romániai árvizeit jegyezték. Több mint 100 halálos áldozat, 1 millió hektár elöntött földterület, 85 ezer megrongált, elpusztított háztáji gazdaság (lakóházak, gazdasági épületek, udvarok, egyéb építmények, rengeteg odaveszett háziállat). Az akkori államvezetés még azt is fontolóra vette, hogy a román labdarúgó válogatott a nemzeti gyász miatt ne vegyen részt a mexikói világbajnokságon, ám végül győzött a józan ész, hiszen a távolmaradás már nem segíthetett volna egyetlenegy áldozaton sem (végül a csapat becsülettel helyt állt a vébén). Az árvizek időszakában talán azóta is példátlan segélyakció zajlott országszerte. Az iskolákban minden tanuló és diák, a munkahelyeken minden alkalmazott felkérésre (felszólításra?) kellett vigyen valami tárgyat, értéket, élelmiszert, ruhaneműt (stb.), amit az árvízkárosultaknak ajánlott. Olyan nagy méretű volt a gyűjtés, sok helyen annyira túlbuzgósággal teljesítették a központi felhívásokat, hogy akkor jelent meg az egymondatos fanyar vicc Székelyföldön: „ők eláztak, minket kifacsarnak". Egyáltalán nem fukarság az anekdotikus vicc üzenete, hanem az a túlbuzgóság, ahogyan a román hatóság gyűjtött (talán az államkasszának is jutott belőle). Erdélyben a Szamos és a Maros folyók mentén, a Kárpátokon túl pedig a Szeret, a Jijia, a Bahlui, a Bârlad és az Olt folyóvizek árterületein voltak a legnagyobb bajok.

Alig 5 év múlva, 1975-ben az Olt alsó (Kárpátokon túli) szakasza, a Kis- és Nagy-Küküllő, az Aranyos, a Maros, továbbá a Ialomita, a Buzãu és a Tatros vize lépett ki messze-messze a mederből. Az elöntött földterületek nagysága elérte a 300 ezer hektárt, a megkárosult háztáji gazdaságok, házak, telkek száma csaknem 34 ezer volt.

A rendszerváltás után másfél évvel, 1991 tavaszán a moldvai Tazlãu mentén történt hirtelen áradás, amely közvetlenül (meglepetésszerű sodrás, fulladások) vagy közvetve (mentések) öszszesen 60 ember halálát okozta.

Az ezredforduló előtt másfél évvel, 1999 nyarán a Temes és a Kőrösök mentén voltak pusztító áradások. A halálos áldozatok száma 46, az elöntött földterületek nagysága több mint 340 ezer hektár.

Az egész időszak egyik legnagyobb kiterjedésű árvízhullámai 2004-ben romboltak. Több mint tucatnyi jelentősebb romániai folyóvíz mentén voltak iszonyatos áradások: Maros, Aranyos, Küküllők, Kőrösök, Szamosok, Zsil, Barlad, Tatros, Buzãu. A halálos áldozatok száma 19, az elöntött területek nagysága több mint 1,16 millió hektár, a károsult egyéni gazdaságok száma 18 700.

Egy év múlva (2005) jött a szomorú ráadás. Nyugaton a Temes, keleten, vagyis Moldvában a Tatros, a Szeret és a Tazlãu okozott katasztrofális pusztításokat. Ez az év is helyet követel az utóbbi évtizedek legtragikusabb romániai árvizeinek sorában. A halálos áldozatok száma 76, az elárasztott, romba döntött, eláztatott, megrongált házak, háztáji gazdaságok, telkek száma elérte a 100 ezret, a víz alá került földterületek nagysága 300 ezer hektár volt.

A következő évben (2006) a Duna és a Suceava folyó mentén voltak jelentősebb károkkal járó áradások, 160 település több mint 3500 egyéni gazdasága szenvedett károkat.

Az utóbbi évtizedek romániai árvizeinek térképét vizsgálva, a leginkább sújtott és ma is a legveszélyesebbek között emlegetett övezet a moldvai Tatros és Szeret folyók találkozásának északi háromszögében lévő jókora felület. Hasonlóképpen veszélyes övezet a bánsági Temes folyó mente, valamint a Prut és Bârlad közti síkság déli része.
Székelyföldön is többször voltak áradások, az Olt, a Maros és a két Küküllő mentén majdnem minden évben vannak ilyen gondok, de megrázó tragédiák csak 1975-ben és 2004-ben történtek, mindkétszer Udvarhelyszéken, a Küküllők és a Nyikó mentén. Egy-két haláleset máshol is előfordult, házakat, gazdasági épületeket máshol is sodort el az ár, de tömeges tragédia a Csíki- és Gyergyói-medencében nem történt.
Botos László

 

Kapcsolódó írások
 

SZAVAZÓMASINÉRIA
Mit gondol, kinek a nevéhez fűződik Gyergyószentmiklóson az elmúlt 20 évből a legtöbb megvalósítás?

Legtöbbet olvasott

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
erdelyarcabanner2.jpg
Mosolyszüret
Az agresszív kismalac meglát az erdôben egy hangyát.
– Mit csinálsz hangya?
– Megyek haza.
Az agresszív kismalac eltapossa a hangyát.
– Csak mentél!
Archívum
Portik Sándor grafikus-fesőművész
 
Í