Hőmérséklet: 7 °C | Szél sebesség: 4 km/h Napkelte: 05:40 - Napnyugta: 20:49
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapAktuális IX. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia: Régészek értekeztek Gyergyószentmiklóson
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
IX. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia: Régészek értekeztek Gyergyószentmiklóson
2011. november 17. csütörtök 16:20
Erdélyi magyar és magyarországi régészek értekeztek a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson. A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, a Pósta Béla Egyesület, az erdélyi magyar régészek érdekvédelmi szövetsége, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Mûemlékvédelmi Igazgatóság szervezésében zajló IX. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencián több mint 150 régész vett részt. A konferencia múlt pénteki megnyitóját követően tárlatnyitóra és könyvbemutatóra került sor, szombaton reggeltől estig négy témakörben zajlott az értekezlet, vasárnap pedig kirándultak a régészek.
„Amellett, hogy szívet melengető érzés régi tanáraimat és kollégáimat vendégül látni, azért is jelentős ez a konferencia, mert ezzel a város és a környék közeledik a régészethez” – szögezte le Csergő Tibor-András. A Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a múzeum névadójának halálával gyakorlatilag Gyergyó vidékén megszûnt a régészeti munka. Ugyanis az 1960-as éveket követően mintegy negyven évnyi kihagyás után 2007-ben Demjén Andrea régész kezdett ismét régészeti kutatásokba a térségben. „A múzeum életre kelt” – hangsúlyozta beszédében Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is, aki szintén jelentős lépésként könyvelve el a konferencia megszervezését. Mezei János polgármester örömmel nyugtázta, hogy a Tarisznyás Márton Múzeum ad otthont a rendezvénynek, beszédében kihangsúlyozta: „Múltunkat tényekkel kell igazolnunk, és a régészek birtokában vannak a bizonyítékoknak”.
Bajusz István egyetemi adjunktus a régészeti konferenciák kezdetéről beszélt, elmondta, hogy az első Pósta Béla régészeti konferenciát 2002-ben Nagyváradon tartották, és akkor határozták el, hogy időről időre megszervezik az erdélyi magyar régészek találkozóját, amelyen lehetőségük adódik megismerni és gyakorolni a magyar szakmai nyelvezetet, illetve megosztani egymással kutatásaikat. Vincze Zoltán az erdélyi régészet megalapozójának, Pósta Bélának a munkásságát méltatta, érdekfeszítő előadásából megtudhatták a jelenlévők, ki volt ő, és miért éppen róla nevezték el az erdélyi magyar régészek egyesületüket. „Ha nem lett volna Pósta Béla, ma itt nem lenne régészeti konferencia” – szögezte le Vincze, kifejtve, hogy a 19. század végén, 20. század elején Kolozsváron tevékenykedő kutató rakta le az alapjait az erdélyi régészetnek. A kolozsvári múzeumban ő hozta létre az első régészeti leletekből álló kiállítást, tanulmányai, szakdolgozatai ma is hasznos információkat tartalmaznak a régészek számára.
Az ünnepélyes megnyitót követően ismertették a Sófalvi András és Szabó Máté felvételeiből összeállított Légirégészeti fényképek Udvarhelyszékről kiállítás anyagát, illetve megnyitották a Bronzkori népek és vízigótok Székelyudvarhely határában címû időszakos régészeti kiállítást. Az érdeklődők ezt követően érdekfeszítő tárlatvezetésen vehettek részt, melynek során Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa ismertette a rendkívül gazdag lelet begyûjtésének és kiállítási anyaggá lényegülésének történetét.
