*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapAktuális EZ NEM AZ A LÁZADÁS Biró Emese hadat üzent a gyergyószentmiklósiak kártevőinek
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
EZ NEM AZ A LÁZADÁS Biró Emese hadat üzent a gyergyószentmiklósiak kártevőinek
2011. július 21. csütörtök 17:39
Néhány héttel ezelőtt Biró Emese Erzsébet, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának volt főkönyvelője sajtóanyagot juttatott el lapunkhoz. Az Új Kelet helyet is adott a száz százalékban közérdekû tényeket, adatokat, észrevételeket tartalmazó levélnek, melynek tanúsága szerint elképesztő, szenvtelen és szemtelen önkényeskedések sorát követte el az utóbbi 2-3 évben a Magyar Polgári Párt és tisztségviselői által irányított városvezetés, elsősorban és mindenekelőtt botcsinálta polgármestere.
Biró Emese kitálal – Semmilyen probléma nem oldódik meg, ha a beszélgetés szintjén marad. Ez volt a címe a lapunkban megjelent tényfeltáró írásnak, és aki elolvasta, méltán számíthat arra, hogy az írás címe nem jelszó, az ügynek folytatása lesz. Valószínûleg hosszú folytatása. A Biró Emese ügye egyszerre hivatali, személyes és közügy. Személyes sérelmek is állhatnak mögötte, dehát ez természetes, hiszen tapasztalt köztisztviselőként szembeszállt a törvénytelenségekkel, a város lakosságát érintő visszaélésekkel, az önkényes döntésekkel, az érdekcsoportok haszonleső, haszonszerző manővereivel – és mindezért nemcsak közalkalmazottként, hanem emberként, magánszemélyként is érintette a retorzió, a bosszú. Vagyis a tisztségéből, munkaköréből, a hivatalából való eltávolítása. Ilyen helyzetekben mindenki és bárki magánszeméllyé válik. Hiszen bosszúból – mert valakiknek útjában állt – elvették a munkáját, a hivatását, azt az elemi eszközét, amivel a közjóért a legtöbbet tehetne. A Biró Emese sérelmeinek terhe ránehezedik a magánszemélyre és a lakosság érdekeit védeni próbáló (volt) köztisztviselőre is. A Biró Emese sérelmei Gyergyószentmiklós lakossága jelentős hányadának a sérelmei.
A továbbiakban összefoglaljuk Biró Emese dokumentum jelleggel is rögzíthető indoklásait. Pontosan lekövethető, hogy tényfeltárási, pereskedési, igazságkereső szándékának középpontjában közügy, a gyergyóiak ügye áll.
Biró Emese, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának volt főkönyvelője aligha vádolható azzal, hogy politikai okok, szempontok és „háttérzöngék“ miatt került éles ellentétekbe munkaadójával, a helyi önkormányzattal és Mezei János polgármesterrel. Mint ismeretes, a 2008. évi helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) szerzett többséget Gyergyószentmiklóson. Hadd legyen újságírói bocsánatos bûn rögtön megjegyezni, hogy az MPP által eleve uralt önkormányzat nemrég lemondott alpolgármestere, az MPP tanácsosaiból megválasztott Lázár Zoltán úr Biró Emese élettársa. Talán megengedhető az a feltételezés, hogy a hölgy részéről megnyilvánuló nagyon erős MPP-ellenes érzelmek és meggyőződések esetén ilyen élettársi kapcsolat nehezen elképzelhető. És ezzel alighanem le is zárható ennek a témának és megközelítésnek a további feszegetése. A Biró Emese versus Mezei János viszály nem politikai eredetû. Sokkal inkább becsületbeli. Punktum.
Az önkormányzat volt főkönyvelőnője a 2008-as helyhatósági választások utáni hetekben már gyanús mozgásokat észlelt a polgármesteri hivatal háza táján. A megválasztott polgármester és bizalmi-, avagy bizalmas köre a város távhőszolgáltatásának eladásán dolgozott. Akkor csupán jelek, „susmogások“ mutattak erre, később konkrét, ám titkos, féltitkos lépések történtek, egy idő után pedig kész tények elé állították azokat is, akiket nem lehetett megkerülni az ügyvitel szempontjából. Biró Emese a pénzügyekben és gazdasági döntésekben jártas szakemberként állítja, a gyergyószentmiklósi távfûtés magánosítása, a közüzemektől a magyarországi RFV cégnek való átjátszása, eladása olyan hibákkal történt, aminek jogilag és gyakorlatilag csakis egy eredménye lehet: a szerződések semmissé nyilvánítása, felbontása. A (volt) főkönyvelőnő a hivatalban ellenkezés esélye nélkül – vagy a konkrét ellenlépés lehetőségének kényszerû odázásával – tanúja volt annak, ahogyan a Thermoenergy (jogutódja az RFV) cég a város lakónegyedeiben „saját beruházásként“ 54 milliárd régi lej értékû szigetelt vízvezetékeket helyezett el, ám azok a csövek a város tulajdonát képezték, köztulajdonban voltak. A terveket az önkormányzatnál nem jogszerûen láttamozták, valójában Mezei János polgármester engedélyezte. Törvénytelenség történt, ezt már az igazságszolgáltatási szervek is megállapították. A munkálatokra és a távhőszolgáltatásra a közbeszerzés erősen „bundagyanús“, hiszen az egyetlenegy (felkért?) pályázó szempontjai alapján írták ki a licitet. Ezzel párhuzamosan zajlott (most is zajlik) a helyi közüzemek szétverése, mûködésének ellehetetlenítése. Olyan helyzetbe kényszerítették az általuk kinevezett közüzemi vezetőséget, hogy mondjon le a távhőszolgáltatásról. Biró Emese szerint mind az önkormányzat, mint a közüzemek illetékesei hûtlen vagyonkezeléssel gyanúsíthatók, amennyiben a döntéseik, aláírásaik révén szerepet vállaltak abban, hogy a szolgáltatásokat átruházták, eladták, a város lakosságának és az önkormányzati költségvetésnek a kárára.
A Biró Emese által indított perek egy-két évig is eltarthatnak, többféle ügyben nyújtott be keresetet, vannak, amelyekben személyesen érintett (például a törvénytelen elbocsátásából adódó bérkövetelés, kártérítés), de vannak olyan folyamodványai, amelyek minden gyergyószentmiklósi lakost érintenek, akik valamilyen módon ügyféli kapcsolatban állanak a közüzemekkel, általában a közmû-szolgáltatásokkal, a távfûtéssel. Az utóbbi a legérzékenyebb és talán legfontosabb kérdés, hiszen Biró Emese azt szeretné elérni – nagyon sokakkal egyetértésben –, hogy az RFV cég fizessen (vissza) kártérítést azoknak a tömbházlakóknak, távhőfizetőknek, akiknek az utóbbi időszakban (a főkönyvelőnő szerint) törvénytelenül megállapított, a vártnál magasabb összegeket számláztak. Biró Emese úgy látja, az RFV gyergyói behatolása egy káros fejlemény, és egy olyan üzleti világtendencia hordozója, ahol a cél a tömegek pénzének elszívása, a tömegek kiszipolyozása érzéketlen pénzügyi szempontok alapján, amit sokan mentségül a „piac diktál“ jelszavakkal próbálnak takarni, megindokolni. A volt (és lehet: leendő?) önkormányzati főkönyvelőnő enyhén szólva furcsának találja azt, hogy az anyaországi vállalkozó névváltoztatásokkal próbálja üzleti érdekeit érvényesíteni. Biró Emese nem írja, nem mondja, de gazdasági eszmefuttatásával mintha azt szeretné kérdezni: mi lesz, ha egyszer, a sok névcserével, egy jó profit bezsebelése után eltûnik a gyergyóiak számára „megváltóként“ beharangozott cég? Biró Emese szerint – és ezt már ő mondja – az RFV-hez hasonló cégek érvényesüléséhez elsősorban opportunista, érdekből alkalmazkodó befogadókra van szükség. Az ex-főkönyvelőnő arra figyelmeztet, a távfûtés után egyéb közüzemi szolgáltatások is idegen kézre juthatnak, mégpedig olyan áron, hogy a tehetős beruházó profitját a lakosság zsebe állja, bánja.
Biró Emese a saját bírósági és más nemû folyamodványait önerőből viszi tovább, egyelőre nem tesz bujtogató kijelentéseket, nem fogalmazott meg tiltakozásra szólító közleményeket. Nem akar semmiféle zavargást. De szavaiból ítélve egyértelmûen elvárja azt, hogy mûködjön az a fajta polgári, lakossági szolidaritás, ami a sokakat érintő, mondhatni általános igazságtalanságok esetében elemi elvárás. Hogyha a távhőszolgáltató lopja a tömbházlakók villanyáramát, hát ne hagyják! Ha nem értenek egyet a távhőszolgáltató feltételeivel, hát ne írják alá a szerződést, pláne, ha az drágításról szól! A fogyasztói jog alapvető állampolgári jog, amit nem lehet üzleti érdekekkel föltétlen felülírni.
Biró Emese nem csak a gyergyószentmiklósi távhőszolgáltatás eladásának volt a közvetlen, de egyet nem értő tanúja. Már a 2008. helyhatósági választások után észlelte, hogy a „polgári győzelem“ ürügyén a megválasztott polgármester és döntései nyomán az önkormányzat különféle támogatói, tanácsadói szerződéseket kötött és jelentős pénzöszszegeket fizetett székelyudvarhelyi társaságoknak, személyeknek. A tanácsadás címén rendszeresen és sokszor kifizetett pénzösszegek (több százmillió régi lejről van szó) tényleges céljáról, hasznáról Mezei János nem volt hajlandó részletesebben beszámolni, elszámolni, sőt néha arrogánsan válaszolt a firtató kérdésekre. A Biró Emese akadékoskodásaira reagálva, a polgármester fenyegetőzött, néha érzelmi zsarolásokhoz folyamodott, tudva, hogy Biró Emese élettársa az önkormányzat MPP-s alpolgármestere. Konkrétan: kirúgással, leváltással fenyegették meg közvetve az alpolgármes-tert, amennyiben a főkönyvelőnő akadékoskodik az erősen gyanús pénzátutalások aláírásával szemben. Tetemes pénzösszegek vándoroltak Székelyudvarhelyre a 2008-2009-es időszakban. A főkönyvelőnő gyanakodott, zsörtölődött, magyarázatokat kért, tiltakozott néha, és akkor kezdődtek az eltávolítását előkészítő fondorlatos Mezei Jánosi-i lépések. Amíg célját elérte, a polgármester férfihoz nem illő, alantas módszerekkel igyekezett ellehetetleníteni a főkönyvelőnő munkáját, egyszerû szakmai és emberi létét. A polgármesteri hivatalon belül éretlen gyermekekre vagy együgyû személyekre jellemző eszközökhöz folyamodott. Amikor a helyzet már nagyon elmérgesedett, tettlegességre is sor került a főkönyvelőnő irodájában. Csak Isten és ők ketten a tanúi, hogy ki ütött először, az tény, hogy „összekaptak“. A polgármester férfiúi és elöljárói renyhe tartását minősíti, hogy ő azt állítja, a főkönyvelőnő ütött, és ennek bizonyságául, vérnyomos horzsolást, karcolást mutatott az arcán (ami a hatósági kivizsgálás szerint a B. E. gyûrûjének a nyoma). A hölgy viszont három fogát elveszítette, tehát volt ütés, erőszakos megnyilvánulás. Vajon, akit megtámadnak, nem védekezik? De igen. A bûnstatisztikák szerint az összetûzéses támadások (tehát nem leütés, lelövés) esetén a támadón is voltak sebek...
Biró Emese, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának volt főkönyvelője nem hagyja magát. Magánszemélyként, köztisztviselőként és a gyergyói közügyek védelmezőjeként is győztes perekre számít a bírósági folyamodványaiban. Az eredmény többféle lehet. Ha főkönyvelőként nyer, az önkormányzat köteles lesz visszahelyezni a fondorlatosan és személyére irányítottan megszüntetett munkakörébe, hivatásába. Több más perében a győzelem a gyergyószentmiklósi lakosság győzelmét is jelentené, leszámítva azt a néhány személyt, akik a törvénytelenségek hívei, akik a jogsértéseket támogatták és azok haszonélvezői. Végszóként: a Biró Emese nyertes perei nagy erkölcsi győzelmet jelentenének a mindenféle üzleti és politikai érdekeknek és rigolyáknak kiszolgáltatott közemberek számára is.
A „városházi zavargások” idestova több, mint másfél éve kezdődtek, adja magát a kérdés: Miért csak most tette közzé az alaposan kisemmizett Biró Emese az általa indított, mindannyiunk pénztárcáját érintő követeléseit?
– Számomra a tettek a fontosak, nem a publicitás. Hosszas vívódás eredményeként jutottam a cselekvésre irányuló döntésre. Állításom igazát bizonyítja az a tény is, hogy az általam megírt kereseteket a törvényes benyújtási határidő végső időpontjában nyújtottam be. Ma már teljesen egyértelmûen érzem, meg kellett tennem ezt a lépést.
– Mi volt a vízválasztó a döntése meghozatalában?
– Láttam, tapasztaltam, tudtam róla, hogy a még hatalmon lévők számára olyan sürgőssé vált további szolgáltatásoknak – hulladékgazdálkodás, parkolás, vízgazdálkodás – a kiszervezése, hogy a lakosság, a közérdek és a törvények előírásainak a teljes semmibevétele során már a propagandisztikus félreinformálás, a látszat keltése vagy a közüzemek bábvezetésének a szolgáltatásokról való lemondatására sem fektetnek hangsúlyt. Ezért gondoltam, hogy kívülállóként, de a helyzet jó ismerőjeként törvényes úton megakadályozom, hogy választott személyek átverjék a gyergyószentmiklósiakat, az embertársainkat. Hiszek a Hamvas Béla azon állításában, miszerint „aki informál, az transzformál”.
Biró Emese veszni nem akarja hagyni a dolgokat, és úgy átalakítani, hogy közben ezerszám vezetgetnek embereket az orruknál fogva Gyergyószentmiklóson. Az alaposan kisemmizett hölgy sérelmei sokunk sérelme itt. Egyelőre le a kalappal a hölgy előtt, aki felvette, fel merte venni a harcot azokkal szemben, akik előtt mostanság hallgatni szokás. Leheletfinom utalással Hamvasra, nekünk itt át kell alakítanunk helyzeteket, változtatni bevett szokásokon, szégyen lenne úgy tájékoztatnunk, hogy veszni hagyjuk azt, ami lényegében a mienk, ezé a közösségé.
