*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Eckstein-Kovács Péter: Meg tudom szólítani azokat is, akik elbizonytalanodtak
2011. február 24. csütörtök 13:31
– Miért indul az RMDSZ elnöki tisztségéért, mi újat tudna hozni a Szövetségbe?
– Természetesen azért jelöltettem magam, mert változtatni szeretnék az RMDSZ működésén és megítélésén. Van min javítani, nekem pedig konkrét elképzeléseim vannak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne jobb munkát végezni. Elsősorban új vezetési stílust képviselek, és új elveket érvényesítenék a Szövetség struktúrájának és működésének átalakításakor. Nem csak a választópolgárok elégedetlenek.
A területi szervezetekben tevékenykedő kollégák is elégedetlenek. Az RMDSZ túlságosan centralizálttá vált, túlságosan pártszerűen működik és viselkedik. A Maros megyei szervezet is tapasztalhatta ezt a kampányok alatt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy túl sok pénz megy el az apparátus fenntartására, és leírhatatlanul kevés pénzből kell gazdálkodniuk a helyieknek. A demokrácia, az autonómia és a szolidaritás elvét kell érvényre juttatni. Nem csak a többség és kisebbség viszonyában, hanem az RMDSZ-en belül is. Engedjük érvényesülni azon kollégáink véleményét, akik nap mint nap találkoznak választóinkkal, és akiknél senki sem tudhatja jobban, hogy mit szeretnének a magyar választópolgárok. És ennek megfelelően alakítsuk át a Szövetség felépítését és működését. Vessünk véget az arrogáns vezetési stílusnak, és nyissunk a tagság felé! Azok irányában ígérem a változás reményét, akik elfásultak, esetleg kiábrándultak az RMDSZ-ből az elmúlt időkben elkövetett hibák miatt. Az általuk várt változásokat ígérem. Nem többet és nem kevesebbet. Nyitott, befogadó, eredményes, emberközeli RMDSZ-t ígérek, annak a reményében, hogy az RMDSZ iránti bizalmat vissza tudjuk szerezni. A választók problémáinak komolyan vételét, a választók érdekeinek maximális figyelembevételét a döntések meghozatalakor, a területi szervezetek megerősítését, a központi apparátus karcsúsítását ígérem. Ezáltal több pénz jut a megyei szervezeteknek, és nagyobb beleszólásuk lesz a döntéshozásba.
Eckstein-Kovács Péter
– Lát-e esélyt az RMDSZ „fülkeforradalmára”?
– Igen, ami a szavazást illeti. A „szavazófülke magányában” bátran vállalhatják a véleményüket, akik változást akarnak, de nem szeretném, ha ezt másként is értelmeznék. Nem akarok forradalmat – badarság lenne. Sok jó embere van a szövetségnek, de tartalmi és szerkezeti váltás kell, és nem formai. A struktúrában benne van egy erős székelyföldi szervezet. Nagyobb beleszólást, ha úgy tetszik, döntési lehetőséget kell biztosítani a területi szervezeteknek. Ami pedig a tartalmi kérdéseket illeti: át kell értékelni a román-magyar és a magyar-magyar viszonyt. Fontos, de nem elsődleges szempont a kormányzás. Ha ez veszélyezteti a sokkal fontosabb parlamenti jelenlétet – át kell gondolnunk, meddig mehetünk a kompromiszszumban. A magyar kormánypárttal pedig szintén át kell értékelni a kapcsolatot, hiszen a meggyőző fölénnyel kormányzó Fidesszel nem lehet terhelt a kapcsolatunk.
– Mi a véleménye Kelemen Hunor Pãunescu-féle gyászbeszédéről, kulturális minisztériumi sajtónyilatkozatáról?
– El tudom hinni Kelemen Hunornak, hogy a sajtóban megjelent közlemény nem az ő szövege, munkája. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miniszterként menynyire tudja ellenőrzése alatt tartani beosztottjait, avagy mennyire nőnek azok a fejére. Nem hallottam, hogy felelősségre vonás történt volna a minisztériumban a védhetetlen nekrológ kapcsán. Aki a minisztériumában nem tud rendet tartani, kérdéses, hogy meg tudja-e ezt tenni RMDSZ-szinten.
– Előfordult-e az, hogy Bãsescu döntéseiben visszaköszöntött az Ön tanácsa?
– Úgy érzem, kisebbségi kérdésekben gyakran számított, milyen tanácsot adtam az államelnöknek. Persze, nem mindig, hisz a döntés felelőssége az elnöké. A Caracal-Székelyudvarhely párhuzam autonómiakérdésben, higgyék el, nem az én tanácsom volt. De tanácsosi munkámhoz kapcsolható többek között egy szerény hozzájárulás a román–magyar államközi kapcsolatok javulásához, vagy például ahhoz, hogy eddig példa nélkülien a román államelnök idézett az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatból, amely tartalmazta Erdély népeinek jogát arra, hogy saját nyelvén tanulhasson, bíráskodjon és magát igazgassa.
– Miért szavazzon Önre a nagyváradi kongresszuson résztvevő küldött?
– Egy eredményes szakasznak a végén vagyunk. Az eddigi találkozásaimból egyértelmű, hogy az emberek változást akarnak. Személyi változást is beleértve. Úgy látom, hogy én ezt hitelesebben tudom megjeleníteni, mint a jelölttársaim. Az RMDSZ ernyője, amivel kampányoltunk, úgy látszik egy kicsit összement az utóbbi időben, sokan úgy érzik, hogy nincs helyük alatta. Márpedig mi egy ernyőszervezet vagyunk. Úgy kell politizálni, hogy mindenkinek érje meg és akarjon az ernyő alá kerülni. Amit én úgy érzek, hogy pluszt tudok hozni ebbe a dologba, az az, hogy amikor ilyen egyéni megmérettetés volt, akkor mindig felül tudtam teljesíteni az etnikai arányunkon. Amikor 2000-ben polgármesterjelölt voltam Kolozsváron, egy 18%-os magyarság-arány mellett 23%-ot kaptam. A legutolsó parlamenti választásokon még kevesebb magyar választó mellett megint 20% fölött teljesítettem. Úgy érzem, hogy tudom azt a pluszt hozni, amivel az RMDSZ törzsszavazóin túl képes vagyok megszólítani azokat, akik elbizonytalanodtak, akik nem akarnak eljönni szavazni, akikre nehezebben számíthatunk. Nekünk itt az ellenségünk nem egyik vagy másik párt, hanem az 5%-os küszöb és a demográfiai helyzetünk. Parlamenti jelenlétünk olyan fontos kérdés, ami mindent felülír, beleértve kormányzati szerepvállalásunkat is. A változásra nyitott, mindenkivel konzultáló elnök leszek, aki nyit más romániai magyar szervezetek felé is. Mandátumom végéig szeretném végigvinni az RMDSZ reformját, hogy az egy nyitott, pragmatikus szervezetté váljon.
– Mit gondol, mennyire jó vagy mennyire árt az RMDSZ egységének ez a kampány?
– A tapasztalat az, hogy ahol ilyen küldöttgyűlés volt, ahol sok résztvevő volt, értékelték, hogy van több jelölt, van kit meghallgatni, van ki közt válogatni. Nagyon értékelték, hogy vita volt, egy meglehetősen nyílt vita. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a további együttműködésnek nem akadálya az, hogy most egy ilyen konkurenciális helyzetben vagyunk. Mindannyian az RMDSZ-t képviseljük, és ez február 27-e után is így lesz, akármelyikünk jönne ki nyertesnek.
