*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Általános és középiskolásként lehetőségem volt, hogy Magyarország legtöbb tájegységét és nevezetességét bebarangoljam, megtekintsem. Az élmények ugyan már a múlt ködébe vesztek, de ma is sok mindent fel tudok idézni a gyönyörû kirándulások során szerzett látnivalókról. Remélem, még adódik alkalom, hogy ismét ellátogathassak azokra a csodálatos helyekre, és mindent megmutassak a fiamnak, hogy ő is megtapasztalhassa az anyaország sokszínû világát. Budapesti nyaralásunk idejére dunai hajózást, valamint a lenyûgöző hangulatú Szentendrét választottuk célpontként, és ez kitûnő döntés volt.
Nem először szálltam hajóra, hiszen volt már részem hasonló kirándulásban, vízen utaztam Visegrádra, Esztergomba, többször csodáltam meg erről a jármûről az éjszakai Budapestet, sőt, még az érettségi bankettem is hajón volt. Most mégis izgatott voltam, hiszen hároméves fiam első alkalommal ült hajón, és bár tudtam, hogy nincs víziszonya, és a gyilkostói csónakázáskor sem félt, mégis tartottam tőle, hogy számára ez nem lesz olyan élmény, mint nekem volt mindannyiszor. Szerencsére tévedtem, Csanád ámulva állt a korlátba kapaszkodva, és nézte a Dunán ringatózó hajókat, a csodálatos, múltat idéző épületeket, amelyek mellett elhaladtunk, és folyamatosan kérdezett: „anyuka, abban a házban kik laknak?”. Bevallom, időnként kifogott rajtam, ebből is látszik, nem árt felidézzem a Budapestről tanultakat, szerencsére most volt segítségem, aki mindig tudta a választ a történelmi kérdésekre. Miközben a kétfedélzetes, 600 személyes Hunyadi hajón utaztunk, többek között a Budai vár, az Országház, a Lánchíd, a Margitsziget mellett haladtunk el, megcsodálva a Belgrád rakpart és a budai oldal lenyûgöző régi és új épületeit. A másfél órás út, ami alatt megtettük a magyar főváros és Szentendre közötti 22 kilométeres távolságot, leírhatatlan élmény volt minden utas számára. Színes társaság gyûlt össze, gyermekek, fiatalok, idősek beszélgettek számos nyelven, a magyar beszéd mellett olasz, angol, német, szlovák, sőt, román is fel-felhangzott. Miután kikötöttünk Szentendrén, öt óránk volt a visszautazás előtt, hogy megismerkedjünk a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörû természeti környezetben található várossal. Ez az idő természetesen kevésnek bizonyult, de képet kaphattunk a kultúrájáról híres településről.
Szentendre ősi városához néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma a különböző, hagyományos elnevezésû városrészek, például Izbég és Derecske. Korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. A korábbi kisváros 2010-ben elérte a 25 000 fős lakosságot. Sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiûzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Aki ellátogat Szentendrére, mindenképp térjen be a számos múzeum némelyikébe, melyek mind híres, helybéli mûvészeknek állítanak emléket. Kulturális látnivaló akad bőven, de ha csak sétálni van kedvünk, akkor is van mit nézni, hiszen a sikátorszerû kis utcácskák hangulata mindenkit magával ragad. Hosszabb program, ha meg szeretnénk nézni a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagyis a skanzent, de érdemes erre is időt szánni, hiszen ezáltal Magyarország múltja, az elődök élete is közelebb kerül hozzánk.
A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent a Djurgarden nevû stockholmi szigeten nyitották meg 1891-ben. A 20. század közepén a világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára sorra nyíltak szabadtéri néprajzi és nem csak néprajzi múzeumok. Ezeket a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek is nevezik. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították, ez Magyarország legnagyobb szabadtéri gyûjteménye. Bemutatja az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A múzeum természetvédelmi terület, Szentendre nyugati részén, a Lajos-forráshoz és Dömör-kapuhoz vezető út mellett található 46 hektáron. Napjainkban Magyarország települési, építkezési és gazdasági formáit több mint 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be. Egy-egy tájegység lakóépületeiben, portáin és egyéb építményeiben mûködnek mûhelyek, melyekben különböző foglalkozások is zajlanak, emellett folyamatosan rendezvényekkel várják a turistákat, odalátogatókat hétfő kivételével minden nap 9 és 17 óra között. A Vasúttörténeti Park jóvoltából mûködik a Skanzen vonat, amely egyszeri oda-vissza úttal 4,4 km-t tesz. A legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedő motorkocsi mintegy fél óra alatt teszi meg az utat 80 utasával a vasútállomástól, ami egyben a múzeum új bejárati épülete a végállomásig, a Néprajzi Látványtárig, majd elindul viszsza. Az út során két átjárót is érint, ahol megáll, míg a kalauz leereszti a sorompót, a vonat áthaladása után pedig visszaemeli. A restaurálás során a vonat egyes részleteit aprólékos munkával állították helyre. A másodosztályú ülések kárpitozása, a harmadosztályú fapadok, a csomagtartók, a bádogból készült feliratok is mind-mind megegyeznek az 1930-as években használtakkal.
A skanzennel kapcsolatban jó tudni, hogy az elképzelések szerint 2012-re elkészül az Erdély épületegyüttes telepítési terve, amely tartalmazza a Szentendrén fölépülő egység épületeinek részletes elhelyezését, a lebontott házak újjáépítését stb. Tehát, néhány év múlva, ha ellátogatunk ebbe a lenyûgöző Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, akkor Erdély múltját is közelről láthatjuk majd.
Mindenesetre lenyûgöző betekintést nyerni abba, hogyan éltek elődeink, közelről látni otthonaikat, használati tárgyaikat, megismerni szokásaikat. Az élmény elgondolkodtató, és rengeteget lehet tanulni a látottakból, mellyel nem csak a tudásunk gyarapodhat, hanem a szemléletünk is megváltozhat bizonyos kérdésekben.
Nem tudtam mérni, hány kilométert gyalogoltunk, miközben Szentendrével és a skanzennel ismerkedtünk, de fárasztó és eseménydús nap után hajóztunk vissza Budapestre. Csanád fiam még este kilenc órakor az ágyban fekve is folyamatosan mondott, összegezte az élményeit, ő volt a legkevésbé elfáradva. Ki is hangsúlyozta: „mozdonyvezető bácsi leszek a vonatban, de ha kifogy a benzin, akkor megállok, átszállok a hajóra, és én leszek a hajóskapitány”.
