*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapAktuális Beszélgetés dr. Marc Gheorghe szülész-nőgyógyász főorvossal: A méhnyakrákot oltással és rendszeres ellenőrzéssel lehet megelőzni
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Beszélgetés dr. Marc Gheorghe szülész-nőgyógyász főorvossal: A méhnyakrákot oltással és rendszeres ellenőrzéssel lehet megelőzni
2011. február 17. csütörtök 13:05
A humán papillomavírus (HPV) egy DNS-víruscsoport, mely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat. Több mint 100 különböző humán papillomavírus típust azonosítottak, ezek főként méhnyakrákot okoznak. A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A nemi úton terjedő fertőzések között a HPV a leggyakoribb, amely a népesség 50-80 százalékát érinti. A világon 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős ez a vírus, mely ellen ma már oltással is lehet védekezni. Dr. Marc Gheorghe gyergyószentmiklósi szülész-nőgyógyász főorvossal a betegségről és a megelőzéséről beszélgettünk.
Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 000 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is. Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, hogy az emberi faj kialakult, és az egyes etnikai csoportok szétváltak volna.
dr. Marc Gheorghe és dr. Pachota Gyula munka közben
• 2008-ban volt egy országos kampány, mely arról szólt, hogy bevezetik a méhnyakrák elleni oltást a 10 éves lányok körében. Kicsit furcsa volt az egész, mert nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot. Sokan úgy vélik, hogy az akció a választási kampánnyal is öszszefüggött. Sajnálatos módon néhányan nyilvánosságra hoztak olyan eseteket, amelyek rossz fényt vetettek az oltásra. Ezek a világban történtek, távol tőlünk, úgy emlékszem, hárman haltak meg, később azonban kiderült, hogy semmi köze nem volt a haláleseteknek a vakcinához. Mindenesetre ez elegendő volt ahhoz, hogy a szülők, az anyák elgondolkozzanak. Különös volt a politikai hozzáállás is. Más országokban is volt példa arra, hogy kicsit féltek az emberek. Köztudott, hogy az oltásokat általában fenntartással fogadják az emberek. 2009-ben részt vettem Suceava megyében, Gura Humorului-on egy konferencián, ott is a HPV-vírussal, a méhnyakrák kérdésével foglalkoztak. Több olyan előadás is volt, amelyet külföldi szakemberek tartottak, és bizonyították, hogy ennek az oltásnak semmilyen más reakciója nincs, és hogy mennyire hasznos. Tavaly Dél-Afrikában, Johannesburgban voltam a nőgyógyászati világkongresszuson, ahol szintén ez a betegség és oltás volt a fő téma. A világban már mindenhol, a legismertebb kutatók, professzorok is elismerik. Persze, még nincs sok tapasztalat, de már igazolták, hogy hosszú időre ad védettséget. A B-típusú hepatitisz, vagyis a fertőző májgyulladás elleni védőoltást is nehezen fogadták el az emberek, de ezt már több éve adják, úgyhogy jobban beépült a köztudatba. A méhnyakrák elleni oltással is így lesz. A HPV méhnyakrákot okozó hatásának feltárásáért egy *orvos Nobel-díjat is kapott – emelte ki dr. Marc Gheorghe.
• A német orvos, aki ezzel foglalkozott, már az 1960-as években kutatni kezdett, tehát nem egyik pillanatról a másikra történt minden. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy elfogadják az eredményeit, annak ellenére, hogy ő biztos volt benne, hogy ez egy jó dolog. Még a kollégái is felemásan viszonyultak hozzá, végül azonban 2008-ban Nobel-díjat kapott. Mára Európában majdnem minden országban bevezették a védőoltást – állítja Marc doktor.
• Hargita megye 2008 végén kapott több ezer oltóanyagot az országos méhnyakrák elleni kampány keretében, ennek azonban csak kevesebb mint fele fogyott el, a megyei közegészségügyi igazgatóság raktárában még mindig több mint 1500 adag oltóanyag van. Mi ennek az oka?
• Nálunk a kezdeti akciót követően csend lett, senki nem foglalkozott vele. A vakcinákat megrendelték, az előzetes elképzelések szerint minden évben 90-120 000 közötti oltást kellett volna beadni. Két évre szükséges mennyiséget rendeltek, sajnos ezeknek lassan lejár a szavatossági ideje. A megelőzés három oltásból áll. Tudni kell, hogy ez a vírus kizárólag nemi úton terjed. Bebizonyították, ha már akkor beadják a védőoltást, amikor a lányok még csak tízévesek, vagyis nem kezdték el a szexuális életet, akkor a szervezet antitestet termel, utána pedig hiába kapja meg a vírust, nem tudja megfertőzni.
• Idősebb korban már nem lehet beadatni az oltást?
• Dehogynem. Az ingyenes védőoltást a 12-24 év közötti lányok, illetve szüleik igényelhetik, a 24 év fölötti korcsoportnak előbb egy méhnyakrákszűrő-vizsgálaton kell részt vennie, és amennyiben nem ellenjavallt, nőgyógyász beadhatja a védőoltást. A méhnyakrákszűrésnek az az előnye, hogy vannak elváltozások a méhszájon, melyek már korán jelzik a fertőzést, tehát időben fel lehet fedezni, és száz százalékosan kezelni lehet a betegséget. Ha megtörténik a szűrés, és az eredménye negatív, akkor be lehet adni az oltást 20-25-30, vagy akár 35 évesnek is. Ez pont olyan, mint az AIDS, vagyis, hogy vannak emberek, akik már 20 éve hordozzák, de mégsem lettek betegek, mert az immunrendszerük erős. Lehet, hogy valaki hordozza a HPV-vírust, de még nem jelent meg a betegség. Ez a vírus is 10-20 évig lappang, utána alakul ki a méhnyakrák. Amíg nem volt a védőoltás, azt ajánlották, hogy csak 35 éven felül szükséges a szűrés, de sajnos ma már a lányok nagyon fiatal korban elkezdik a szexuális életet. Emiatt fordul elő olyan, hogy még nem töltötte be a harminc évet, de már méhnyakrákja van. Nem is egy, hanem több esetünk is volt itt Gyergyószentmiklóson, hogy sajnálatos módon késői stádiumban jelentkeztek a betegek. Én 100 százalékban az oltás mellett vagyok.
• Mit tegyen, aki be szeretné adatni az oltást?
• A gyergyószentmiklósi járóbetegellátó intézmény nőgyógyászatán mindhárman rendelünk (szerk. megj.: dr. Marc Gheorghe hétfőn és szerdán 11 és 14 óra, dr. Pachota Gyula kedden 11 és 15 óra, dr. Lazar Ciprian csütörtökön 11 és 15 óra között fogadják az érintetteket). Mi is tárgyalunk arról, hogy hozzunk Csíkszeredából oltóanyagot, és akkor bárki felkeresheti a nőgyógyászati rendelőt, ahol elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, illetve ingyenesen megkaphatják a három oltásból álló vakcinát – hangsúlyozta a főorvos.
• Rákszűrést milyen gyakran végeznek?
• Az elmúlt évben csak a járóbetegellátóban több mint 800 ilyen vizsgálat volt, de emellett Pachota doktor és én is a magánrendelőnkben végzünk méhnyakrák-szűrést. Arról is volt szó, hogy lesz országos szűrőprogram, tavaly a szükséges dokumentációt is összeállítottuk, hogy részt veszünk benne. Az elképzelésünk az volt, hogy minden faluban ellenőrizzük a különböző korosztályú betegeket, elsőként a 40 év körülieket, majd az idősebbeket. Sajnos azonban ebből nem lett semmi. Szerencsére elég sok nő van, aki rendszeresen jár nőgyógyászati vizsgálatra. A rákszűrést ráadásul mi mindenkinél elvégezzük, aki terhes, úgyhogy a Gyergyói-medencében sokan vannak, akik túlesnek ezen. Itt elkészítjük a lemezt, és kéthetente elviszik Székelyudvarhelyre, mert itt nincs szakorvos, aki kielemezze. Ott dr. Fehér Istvánnal állunk több mint öt éve szerződésben, ő nagy segítség nekünk, nagyon rendes. Ha sürgősen eredményre van szükség, az is megoldható, akár egy nap alatt is. A megyében két orvos van, aki ilyesmivel foglalkozik, az említetten kívül még egy doktornő Csíkszeredában. A rákszűrést életkor függvényében változó gyakorisággal ajánlatos elvégeztetni, 18 és 35 éves kor között, ha megkapta a védőoltást, akkor elegendő minden harmadik évben, ha nem, akkor kétévente. Harmincöt év után azonban jó, ha évente eljönnek a nők méhnyakrákszűrésre.
• Mit lehet tenni, ha kiderül, hogy valakinek méhnyakrákja van?
• Ha rendszeresen jár szűrővizsgálatra, akkor idejében fel lehet fedezni az elváltozásokat, amelyek csak előjelei a ráknak. Akkor lehet biopsziát végezni (szerk. megj.: a biopszia egy orvosi eljárás, melynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el. A szövetet gyakran mikroszkóp alatt analizálják. Biopsziára általában akkor kerül sor, amikor egy betegség oka, pontos megjelenése ismeretlen vagy kételyek merülnek fel ezekkel kapcsolatban). A következő vizsgálat a kolposzkópia (szerk. megj.: ez egy diagnosztikai eljárás, ahol egy speciális mikroszkópot használnak a megvilágított és felnagyított méhnyak, hüvely vizsgálatára). A biopsziával levett részt elküldjük szövettani vizsgálatra, és minden attól függ, hogy milyen eredmény jön vissza. Van, hogy elegendő, ha csak a méhszájból leveszünk egy darabot, máskor ennél több kell. A méhszájráknak öt stádiuma van, és mindegyik elkülönül A és B fokozatra. A mikroszkopikust 100 százalékban meg lehet gyógyítani, az 1-es stádium A és B-jét is 97-98 százalékban. A többiben mind csökken az esély, van, amikor csak műtétre van szükség, máskor kell sugár és kemoterápia is. Sajnos elég sokan jönnek a 3-4. stádiumban, amikor megtörténik, hogy már műteni sem lehet, kapnak ugyan kezelést, de... Ezt kellene megelőzni.
• A Gyergyói-medencében milyen gyakori a méhnyakrák?
• Nem olyan nagy az arány, hiszen elég sokan járnak ellenőrzésekre. Pontos adatokat nem tudok mondani. Sok eset volt, amikor időben felfedeztük a betegséget, és itt a kórházban is kezelni tudtuk. Tavaly tíz körül volt a súlyos esetek száma, őket onkológiára kellett küldeni. Eddig Kolozsvárra jártak a betegek, most már Marosvásárhelyen is van egy kolléga, aki Magyarországon és Franciaországban tanult, és kimondottan ezzel foglalkozik. Néhány héttel ezelőtt volt ott egy előadás, és Magyarországról is jöttek professzorok, akikkel együtt műtöttek ilyen eseteket.
• A gyergyószentmiklósi járóbetegellátó intézményben mammográf is van. Kiknek ajánlott ezt a vizsgálatot elvégeztetni?
• Ha nőgyógyászati vizsgálat alkalmával érzünk valamit a beteg mellében, akkor szoktuk mammográfiára küldeni. Egyébként 35-40 év után szűrésszerűen végezzük. Sokszor előfordul azonban, hogy a mammográfia jelez valamit, és szükség van a mellultrahangra is, hogy megbizonyosodjunk arról, mi a gond valójában. Én elvégeztem a mellultrahang-kurzust, de eddig nem volt fizikai időm ezzel foglalkozni, úgyhogy a betegek Székelyudvarhelyre kellett menjenek. Januártól azonban dr. Lazar Ciprian személyében van egy új, fiatal kollégánk, így kicsit másképpen tudunk dolgozni, mert eddig kettőnknek Pachota doktorral nehéz volt. Nemrégiben a járóbetegellátóban lévő rendelőbe kaptunk egy új mellultrahangot, úgyhogy a közeljövőben program szerint lehet majd jönni ilyen vizsgálatra is – hangsúlyozta dr. Marc Gheorghe.
A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, csak oltással lehet védekezni ellene. A gyakori partnerváltás esetén nagyobb az esély a különböző kórokozókkal történő fertőződésre. Az oltás mellett a legfontosabb, hogy rendszeresen járjunk rákszűrő vizsgálatra, melynek lényege, hogy a méhszájból kenetet vesznek vattatampon-, vagy az erre a célra kifejlesztett eszköz segítségével, majd a kenetet vegyszeres fixálás után sejttani vizsgálatra küldik. Az első pozitív lelet sok évvel megelőzi a valódi daganat kialakulását. Felismerhetősége pedig 98 százalékos.
Barabás Orsolya
*A német Harald zur Hausen a korábban uralkodó véleményekkel szemben felvetette, hogy a nők második leggyakoribb daganatos megbetegedését, a méhnyakrákot vírus okozza. A méhnyak rosszindulatú daganataiból származó tumoros sejtekben kimutatta a humán papillómavírus (HPV) örökítőanyagát. Felfedezte, hogy a HPV számos tagból álló nagy víruscsalád, de csak néhány típusuk okozhat rákot. Eredményei alapján sikerült megérteni a HPV fertőzési mechanizmusát és a vírus által okozott tumoros folyamat kialakulását, illetve kifejleszteni a vírus elleni védőoltásokat. Harald zur Hausen professzor 1936-ban született Németországban, jelenleg a Düsseldorf Egyetem munkatársa, korábban a német rákkutató központ elnöke és tudományos igazgatója volt.
