*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapAktuális A Kárpátokon túli RMDSZ-jelölések értelme: Minden szavazat számít és fontos!
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
A Kárpátokon túli RMDSZ-jelölések értelme: Minden szavazat számít és fontos!
2008. november 23. vasárnap 13:24
Az uninominális – egyéni választókerületes, választókörzetes – választási rendszer bevezetésének több furcsasága is van. Az egyik az, hogy ha valaki megnyeri a választásokat az egyéni kerületében, még nem biztos, hogy bejut a parlamentbe. Még akkor sem, hogyha a pártja bejut. Más esetekben viszont bejuthat akkor is, ha második helyen végzett a kerületében. Ez azt is jelenti, hogy országos szintû, óriási csapatmunkára – választók és jelöltek csapatmunkájára – lesz szükség a sikerért.
A november végi parlamenti választásokon csaknem háromtucatnyi párt és szövetség indul, a független jelöltek száma kevés. A független jelölteknek a legegyszerûbb a képlet. De csak a képlet egyszerû, nem a bejutás. Számukra ugyanis kötelező a minimális 50 százalék szavazatarány plusz egy szavazat, ezt nevezik az „ötven plusz egyes“ szabálynak. E szint alatt bármilyen eredményt ér el a független jelölt, nem jut parlamenti mandátumhoz, még akkor sem, ha a kerületében 20-25 százalék előnnyel győz. Szakértők szerint nemhogy a székelyföldi magyar független jelölteknek, hanem az országban bárhol halovány bejutási esélyük van a függetleneknek. Szinte nulla. A két legismertebb magyar független jelöltnél teljesen nyilvánvaló tény, hogy szívesen lennének a 2008-2012-es parlamenti ciklusban RMDSZ-honatyák, ám mivel ez a vágy mindkettőjüknél (különböző okokból) meghiúsult, most az RMDSZ ellenében indulnak.
A pártok, szövetségek színeiben induló jelöltek esetében ellentmondásosabb, kuszább a helyzet. Hogyha a jelölt első helyen végez a választókerületében, de a pártja nem teljesíti a parlamentbe való bejutási küszöbök valamelyikét, akkor ez a jelölt sem jut be, győzhetett akár 75-80 százalékkal is. Olyan eset is előfordulhat, hogy valamely megyében minden kerületben egy párt öt jelöltje győz, de csak négy jut mandátumhoz, mert egyik mandátumot „át kell engedni“ egy másik pártnak, amely a megyei és országos eredményei alapján jogosult erre. De olyan is előfordulhat, hogy az ötből négy győz, és (egyéb szerencsés körülmények közrejátszásával) mandátumhoz juttatják az ötödiket is! A választások utáni mandátumelosztás bonyolult mûvelet, a szavazati joggal rendelkezők részvételi arányától és a pártok összeredményeitől is függ.
RMDSZ-jelöltek a 2008-as parlamenti választásokra: balról jobbra: Egyed Zsolt képviselôjelölt (Neamt megye), Kelemen Hunor képviselôjelölt (Hargita megye), Károlyi Béla szenátorjelölt (Amerika-Afrika).
A választásokon részt vevő pártok számára 5 százalék a bejutási küszöb, emellett van egy alternatív küszöb is, ennek teljesítéséhez legalább 6 képviselői és legalább 3 szenátori egyéni kerületben kell győzni a párt jelöltjeinek. A 6+3-as küszöböt teljesítő párt is bejutónak számít, és jogosult az úgynevezett „visszaosztásra“, ez az a mûvelet, ahol az országos eredményt is figyelembe veszik, tehát az RMDSZ számára ezért érdemes és kell is jelöltet állítani Giurgiu vagy Teleorman megyében is. De ne vágjunk elébe. A két említett bejutási küszöb mellett van még három kombináció: két pártból álló választási szövetségnek 8 százalék a bejutási küszöb, három párt szövetségének 9, négy vagy több pártszövetségnek 10 százalék. A 6+3-as alternatív küszöb elfogadható az RMDSZ számára, jó esélyeket kínál a bejutásra, újabb parlamenti részvételre, de nem föltétlenül csak az RMDSZ-ért szavazták meg az uninominális választást kiegészítő jogszabályt. Általában a kis pártoknak kínál esélyt, akár még kisebbeknek is, mint az RMDSZ (hogyha a létszámbeli támogatottságot tekintjük). Ezért is meglepő sokak számára a Nagy-Románia Párt (PRM) tiltakozása az új választási rendszer bevezetése ellen. Érthető azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a PRM teret veszít a választások után, ez majd a december eleji eredményekből is kiderül. De hogyha például a PRM vagy más párt nem teljesíti az 5 százalékos küszöböt, és az alternatív küszöbhöz csak egy vagy két kerületi győzelem hiányzik, akkor az illető párt minden bizonnyal óvást nyújt be az Alkotmánybírósághoz. Hadd ne búsuljuk most őket, hiszen reményeink szerint a magyarok nem kerülnek ilyen helyzetbe.
Néhány héttel ezelőtt több olyan választói kérdés és vélemény napvilágot látott a sajtóban, amelyeknek végkicsengése az, hogy fölösleges RMDSZ-jelölteket indítani Kárpátokon túli román többségû megyékben. Nos, egyáltalán nem fölösleges. Merev megközelítéssel elemezve nyilvánvaló az, hogy nem nyer RMDSZ-jelölt Dolj megyei, Vaslui megyei vagy Iasi megyei választókerületekben. De többtucatnyi, helyenként akár több száznyi, több ezernyi szavazatot is begyûjthetnek. Még akkor is, ha a választási kampány során nem jutottak el a maroknyi magyar közösségekhez, magyar személyekhez, illetve a magyarokkal rokonszenvező románokhoz. A Dolj, Vaslui, Iasi (stb., stb.) megyei jelöltekre azért van szükség, mert nélkülük az ottani magyarok vagy szimpatizánsok nem szavazhatnának az RMDSZ-re. Fura helyzet, de az egyetlen esély akkor is, ha a jelöltről különben sosem hallottak. A listás választási rendszer más volt, akkor az ország bármely településén ugyanazokra a jelöltekre lehetett szavazni. A hivatalos lakhelyüktől, lakcímüktől távol lévők sem szavazhatnak most olyan pótlistákon, amelyek létezése természetes volt az előző általános választásokon, így akár egy Craiova-i vonatállomáson is szavazhatott a csíki, gyergyói választó.
A statisztikai adatok eléggé biztatóak. A 2007. évi, vagyis egy évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon az RMDSZ és Tőkés László független jelölt is nagyon sok szavazatot kapott a Kárpátokon túli megyékben. Román politikai elemzők szerint a Tőkés Lászlóra leadott szavazatok zöme valójában az RMDSZ ellen irányult, az RMDSZ esélyeit akarta csökkenteni, és kevésbé voltak Tőkéssel rokonszenvező álláspontot kifejező voksok. Olyan vélemények is elhangzottak, leíródtak, miszerint szervezett „hadmûveletről“ volt szó. Tőkés László nyilatkozataiban, beszédeiben, leveleiben nagyon gyakran előfordul az autonómia szó, őt a Kárpátokon túl sokan címkézik a román nacionalisták magyar hasonmásának, tehát enyhe túlzás az, hogy Vaslui megyében 1000 (pontosan ezer) olyan rajongója volna, akik az EP-listás szavazati lehetőségeiket csupa rokonszenvből Tőkés Lászlóra elpuskázták, hogy azután már ne szavazhassanak román pártokra és jelöltekre. De most nem ez a téma, hadd nézzük a számokat. Unalmasnak tûnhetnek, de nem azok.
Lásd írásunk az Időszerű oldalon közölt folytatását!
